A II. világégés berettyóújfalui áldozatainak tiszteletére tartottak megemlékezést, emlékező istentiszteletet, és helyeztek el koszorúkat több emlékműnél október 17-én.

 

A programok sora Csarkó Imre történész emlékbeszédével kezdődött a múzeum és könyvtár épülete előtt, a helyi történelem, illetve közösségi emlékezet egyik pontján, amely összeköti a múltat a jelennel.

 

Az emlékbeszéd után a Berettyóújfalui Református Egyházközség lelkésze, Majláth József mondott áldást, majd Szabóné Nagy Andrea lelkipásztor tartott emlékező istentiszteletet a református templomban, amit Oláh Zsigmond domborművének koszorúzása követett. A nap történésein ismét jelen volt az 1944 októberében a Vörös Hadsereg által meggyilkolt hitoktató lelkész lánya családtagjaival, aki úgy fogalmazott: az édesapja halála miatti veszteség „beépült” az életükbe, lelkükbe.

 

Dr. Csejtei Istvánné Dr. Oláh Ildikó beszéde végén – utalva az orosz-ukrán összetűzésre is – nyomatékosította: ilyen szörnyűségnek soha nem lenne szabad még egyszer megtörténnie sehol a világban, a háború nem lehet a problémák megoldásának eszköze.

A megjelentek a II. világháború berettyóújfalui és berettyószentmártoni áldozatainak emlékére állított Kálvin téri alkotás után a református templom melletti hősi halottak emlékművénél is koszorúkat helyeztek el az emlékdélután zárásaként.